2019. április 3., szerda

Krizantém

Bordó krizantém,
Te kereszhez nőt virág,
Nyugtalanul lengsz
A hideg őszi szélben,
Elégedetlenséged
Lenn a gyökeredben.

Más akartál lenni,
Nemes, pompás virág,
Csodás orchidea,
Vagy tán büszke rózsa,
Melynek patyolat a szirma,
S bódító illata.

Inkább tündökölnél,
Színarany vázában,
Díszes palotában,
Főúri asztalon.
Nem akarsz hervadni
Egy magányos síron.

Bosszantanak
A gyászruhás fohászok,
Pedig nem halottak napja,
Hanem mindenszentek,
Ugyan minek búsulsz,
Hazavárnak téged.

Ha szirmaid megcsipte
Az őszi fehér harmat,
Ha ráncok lepik be
Bársonyos arcodat,
Te kereszthez nő
t virág,
Őrizd meg bizalmad.

Hiszen gyönyörű az ősz,
Szépen megőszülve,
Nap ragyog az égen,
S kereszten a béke.
Jön a feltámadás,
Nincs semminek vége.


2019. február 18., hétfő

Édenkert

Gyerekkorom gyümölcsöse,
Emlékeim édenkertje,
Mára minden puszta, sivár,
Szívem mélyén most is ott vár.

Mindennap valamit leltem,
Benne újat felfedeztem,
Délután ha jót aludtam,
Gyömölcsfák közt álmodoztam.

Balra a kemence mellett,
Mézkörtefa hessegtetett,
Szüntelenül méhek dongták,
Gyümölcsét lyukasra rágták.
                                          
Odébb magaslott a büszke,
Ott termett az almakörte,
Alatta a nyuszifészek,
Piros tojást rejtegetett.

Jobbról volt a császárkörte,
Nagylelkű fa, bő gyümölcse,
Mint egy jóságos nagymama,
Mindig volt valami nála.

Mellette az egresbokor,
Elbújhattam ott bármikor,
Hogyha atyám szólongatott,
Mert betörtem az ablakot.

Hátul volt a cseresznyefa,
Őrangyalom keze rajta,
Lábam kétszer is megcsúszott,
De ő vigyázva kifogott.

Ott volt az én édenkertem,
Minden, amit kivánt szemem,
S közepén egy kis almafa,
Melynek fanyar volt almája.

Mondá nékem édesanyám:
Téli alma, édes bubám...
De én akkor nem becsültem,
Csupán télen szürcsölgettem.

Édenemben volt valami,
Felnőtt ember nem értheti,
Ott ragyogott a fák között,
Gyerekszívembe költözött.

Álmaimban visszatértem,
Édenemben örvendeztem,
S azt a kis almafát láttam,
Mely gyümölcsét nem rágcsáltam.

Roskodozott minden ága,
Csupa piros óriás alma,
Odalett a sok gyötrelem,
Újból kisgyerek lehettem.

Gyere velem hát kedvesem, 
Minden álmom elmesélem,
Játszhatsz majd a kertemben,
Ha gyerek leszel szívedben.