Szívem kivánsága

Tizenkét évesen
Bölcseket oktattál,
Mindenki előtt
Oly kedves voltál.

De képzelem magamban,
Néha Te is játszottál,
Az utca porában
Nevetve futkostál.

Kergetve szaladtál,
Kavicsot dobáltál,
S árnyékba húzodtál
Hogyha megizzadtál.

Veled kergetőzik
Szívem kívánsága,
Hozzád vágyakozik
Lelkem barátsága.

Mikor hazamennél,
Temelléd szegődnék,
Szobád illatával,
Egy életre betelnék.

Édesanyád szavát
Borzongva hallgatnám,
Jóapád munkáját
Szájtátva bámulnám.

S mikor esteledne,
Helyben toporognék,
Szívem azt motyogná,
Mindig itt maradnék.