2008. január 28., hétfő

Nyitsd ki a szemed

Pult előtt toporgok, s tombolnak az árak,
Mindennapi gondok mázsaként nyomnak,
Szemből a mosolyod megvigasztal rögtön,
Óh, mennyi jó ember pompázik e földön.

Rendelőben várok és oly fáradt vagyok,
Szüntelen marnak láthatatlan bajok,
Meleg gondozásod megerősit rögtön,
Óh, mennyi jó ember pompázik e földön.

Lelkem templomában száraz sivatagok,
Szívemből szálltak tündöklő galambok,
Béke kézfogásod felvídít most rögtön,
Óh, mennyi jó ember pompázik e földön.

Óh, mennyi jó ember, angyali szépség,
Hány meleg tekintet, mennyi sok kedvesség,
Szeretve csillanó szemek a földön,
Nyisd ki te is jól, s meglátod rögtön.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése