2016. október 25., kedd

Hiábavaló életed

Hiábavaló életed
Minden napján,
Mit élsz az ég alatt,
Orcád verítékét törlöd,
Nap mint nap,
A nap alatt.
Mire jó?

Hiabavaló életed
Kenyerét eszed,
S kerül félreeső helyre,
Öszegyűjtött kacatod
Emészti a moly,
A rozsda, meg a fene.
Mire jó?

Hiabavaló életed
Kincsét meg birtokát
Mind itthagyod.
Palotákat, várakat
Épithetsz,
Mind elporladnak.
Mire jó?

Vívhatsz ezer harcot,
Nyerhetsz akár száz háborút,
Véredet is onthatod
Dicsõ délibábért,
Ezek is mind elmúlnak.
Egykor az elemekkel
Mind felbomlanak.

Miért vagy e világon?
Mi az, ami megmarad,
Miután e világ
A nagy tûzben elolvad?
Mit találsz majd odaát,
Ami a te munkád,
És soha el nem múlik?

Téged arra rendeltek,
Hogy gyümölcsöt teremjél,
Maradandó kincset
Fel az égbe gyüjtsél,
Amit nem lophatnak el
Az éjjeli rablók,
És örökre megmarad.

Csak egyetlen lelket,
Bár egy árva lelket,
Hogyha megmenthetnél,
S életre vezetnél,
Bizony bûszkén mondhatnád,
S örömmel kiáltnád:
Nem volt hiábavaló!...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése