Roskadozó falait megszilárdítani,
Cifrára kihúzni omló homlokzatát,
Tisztára meszelni mindegyik szobáját.
Mennyi odvas fal van városainkban,
Várva összeomlást esőben, viharban,
Mily óriási mű az, mindezt kijavítni,
Gránitból, márványból, csodává csíszolni.
Oly sokan vagyunk, oly sok romos város,
Benned reménykedik mind ki alázatos,
Örömmel rádbízza düledező falát,
S remekmûvedben mondja majd az imát.
Könyörögéssel kérek jámbor alázatot,
S porig alázhassam lelki városomat,
Így tán megszabadul ama kemény jajtól,
Részt nyerve egykor a felmagasztalásból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése