Ajtód előtt kutya szundít,
Mancsán orra, bóbiskol,
Tudja, erre jár a gazda,
Nem hiába rostokol.
Nem kóborol zsákutcákban,
Átkutatva árkot-bokrot,
Én vagyok az ajtód előtt,
Hűségesen reád várok.
Ajtód előtt kutya szűköl,
Kilincset nyal, kaparássza,
Tudja, megnyítja a gazda,
Nem hiába ostromolja.
Nem kutat a szemetesben,
Minden kukában kajtatva,
Én vagyok az ajtód előtt,
Téged éhezve-szomjazva.
Ajtód előtt kutya nyűszít,
Reszket lába, horpasza,
Nem hiába simul hozzá,
2008. január 14., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése