2008. január 14., hétfő

Ajtód előtt

Ajtód előtt kutya szundít,
Mancsán orra, bóbiskol,
Tudja, erre jár a gazda,
Nem hiába rostokol.

Nem kóborol zsákutcákban,
Átkutatva árkot-bokrot,
Én vagyok az ajtód előtt,
Hűségesen reád várok.

Ajtód előtt kutya szűköl,
Kilincset nyal, kaparássza,
Tudja, megnyítja a gazda,
Nem hiába ostromolja.

Nem kutat a szemetesben,
Minden kukában kajtatva,
Én vagyok az ajtód előtt,
Téged éhezve-szomjazva.

Ajtód előtt kutya nyűszít,
Reszket lába, horpasza,
Nem hiába simul hozzá,
Tudja, megvédi a gazda.

Nem keresi merre fusson,
Véreznek a csípős sebek,
Én vagyok az ajtód előtt,
Oltalmadért esedezek.

Bárcsak, bárcsak én lennék az,
Nem gyűlne halomba vétkem,
Nem inognék, nem esnék el,
Mindig tudnám mit kell tennem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése