S a rettegésből feloldoztál,
A kételyekből kitalálok,
S szerelmedbe kapaszkodok.
Akkor add, hogy szolgád legyek,
Ott, melletted tegyek-vegyek,
Veled gyûjtsek, takarjak,
Többé sose tékozoljak.
Ha megadod, hogy munkálkodjak,
Segíts, föl ne fuvalkodjak,
Nehogy magam magasztaljam,
Dicsőséged meg ne lopjam.
Taníts hogy, ne ragaszkodjak,
Semmibe se kapaszkodjak,
Sehol be ne rendezkedjek,
Életrõl megfeledkezzek.
Szabad legyen céda szívem,
Fürgén szárnyaljon a lelkem,
Rabod legyen teljes lényem,
Beléd oltva legyen mélyen.
Ha a szeretetben maradtam,
Pályámat jól megfutottam,
A hitet akkor megtartottam,
Végig ébren virrasztottam.
Add, hogy mindent mögém dobjak,
Magaménak ne gondoljak,
Tartsam magam rest szolgának,
Mindenki közt utolsónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése