Odafent a sziklás csúcson,
Bõsz fenevad acsarkodik,
Szemléli a föld sarkait.
Keresi, hogy kit nyelhet el,
Boríthat be köpenyével,
Üvölt telhetetlen torka,
Míg a balgát hívogatja.
Gyere hozzám fel a hegyre,
Forgasd tekinteted körbe,
Nézd micsoda királyságok,
Válassz, melyik legyen trónod.
Mindez könnyen tiéd lehet,
Csupán hajts elõttem fejet,
Nem lesz soha semmi gondod,
Míg hatalmam jól szolgálod.
Ott a szípadon egy trón áll,
Te lehetsz az ünnepelt sztár,
Kezük mind majd feléd tárják,
Képed tömegek imádják.
Ott egy kiállitott kupa,
Gyorspályának koronája,
Elnyerheted dicsőséged,
Fejed fölé emelheted.
Amott még egy királyiszék,
Azt a céget vezethetnéd,
Percre lesnék óhajodat,
Élvezhetnéd hatalmadat.
És ha ez sem elég neked,
Mérhetnéd a bankjegyeket,
Zsilipeket húzogatnál,
Tetszés szerint vámolhatnál.
Most ha térdet hajtasz nekem,
Hogyha leborulva imádsz engem,
Munkád által konkolyt vetek,
Milliók követnek téged.
De sok lesz az ilyen szolga,
Ki az Életet elhagyja,
Széles útat választanak,
Veszedelmes sorsra jutnak.
Ők bíztatnak kéjelegve,
Ne hallgass te a férjedre,
Eredj, keresd szerelmedet,
Ne vesztegesd életedet.
Csalogatnak mosolyogva,
Ne gondolj már asszonyodra,
Hagyj azonnal csapot-papot,
Használd ki a szabadságod.
Hívnak kacsintva a bankba,
Jógod van egy harapásra,
Ragadd el, hisz kijár neked,
Villámgyors legyen a kezed.
Gúnnyal szítják sebzett szíved,
Mosd le vérrel sérelmedet,
Boszúld meg hát, erény ölni,
Hõsként fognak ünnepelni.
Noszogatnak példát adva,
Gyûjts rengeteg pénzt halomba,
Ha útadban egy atyafi,
Tüstént el kell taposni.
Amiután így szolgáltak,
A csúcson hörgõ ámitónak,
Fizetségük elragadják,
Életüket megtalálják.
De hamar õsz jön minden fának,
Árván maradnak az ágak,
Zöld bankjegyek mind lehullnak,
Kellenek egy más szolgának.
P.
VálaszTörlés