2008. január 31., csütörtök

Válasz a hazafinak

Keze a lobogón, esküszik a hazafi,
Életre-halálra, a hazát majd megvédi,
Azért a földért, adja majd életét,
Melyért annyi õse, ontotta már vérét.

Válaszom az, hogy egy az én hazám,
Hová letelepszik Mózes és Ábrahám,
Egy a cél, amiért nem sajnálom vérem,
Ő adta nekem, Ki megváltott engem.

Lobogó zászlók közt, szavaló hazafi,
Tenger nép tapsolja, vérüket pezsdíti.
Szentül megfogadják: Védjük a nemzetet!
Helyreigazitjuk majd a történelmet.

Válaszom az, hogy egy az én népem,
Mely a zászlós Bárányt követi szépen,
Az idõk sodrába, hogyan nyúlhatsz bele?
Hiszen tudta nélkül egy veréb se eshet le.

Főhelyen ülve nagyokat beszél,
Õ most az új vezér, ki jobb lesz a réginél,
Dicső szent jövõre csalogatja népét,
Most aztán legyõzi õsi ellenségét.

Válaszom az, hogy egy az én vezérem,
Nem ûlt fehér lovon, sem királyi széken,
Szamárháton vonult be az én szívembe,
Ezért lelkesedek csupán csak Őérte.


1 megjegyzés: