2008. január 14., hétfő

Ajtód elõtt

Ajtód elõtt kutya szundit,
Mancsán orra, bóbiskol,
Tudja, erre jár a Gazda,
Nem hiába rostokol.

Nem kóborol zsákutcákban,
Átkutatva árkot-bokrot,
Én vagyok az ajtód elõtt,
Hűségesen Reád várok.

Ajtód elõtt kutya szűköl,
Kilincset nyal, kaparássza,
Tudja, megnyítja a Gazda,
Nem hiába ostromolja.

Nem kutat a szemetesben,
Minden kukában kajtatva,
Én vagyok az ajtód elõtt,
Téged éhezve-szomjazva.

Ajtód elõtt kutya nyűszít,
Reszket lába, horpasza,
Nem hiába símúl hozzá,
Tudja, megvédi a Gazda.

Nem keresi merre fusson,
Véreznek a csípõs sebek,
Én vagyok az ajtód elõtt,
Oltalmadért esedezek.

Bárcsak, bárcsak én lennék az,
Nem gyűlne halomba vétkem,
Nem inognék, nem esnék el,
Mindig tudnám mit kell tennem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése