Mindennapi gondok mázsaként nyomnak,
Túlról a mosolyod megvigasztal rögtön,
Óh, mennyi jó ember pompázik e földön.
Rendelõben várok és oly fáradt vagyok,
Kígyóként marnak láthatatlan bajok,
Meleg gondozásod megerõsit rögtön,
Óh, mennyi jó ember pompázik e földön.
Templomban szomjan, száraz sivatagok,
Szívembõl elszálltak a tündöklõ galambok,
Béke kézfogásod felvídít rögtön,
Óh, mennyi jó ember pompázik e földön.
Óh, mennyi jó ember, angyali szépség,
Hány meleg tekintet, milyen nagy kedvesség,
Szeretet csillog a szemekben e földön,
Nyitsd ki te is jól, s észreveszed rögtön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése